A tanulási idő 200 óra.

Tehát 200 óra alatt tökéletesen meg lehet tanulni ezt a nyelvet. Ez a fiatal diákokra vonatkozik, de érvényes minden emberre is, aki belekezd.

Itt felhívom a figyelmet arra, hogy az angol nyelv megtanulása 2 ezer órát igényel.Tehát döntsük el megéri-e?

A nyelvről annyit kell tudni, hogy az eszperantó nyelvnek egyik változata a periló nyelv,amely jóval könnyebb az eszperantónál. Aki megtanulja az könnyen olvashatja az eszperantó szövegeket is, minden nehézség nélkül.

A nyelvet azoknak is ajánlom akik az újlatin nyelvek valamelyikét óhajtják tanulni sőt az angolt is.Bármely indoeurópai nyelvet kétszer, háromszor gyorsabbban tudjuk elsajátítani, ha ismerjük a periló nyelvet.

A periló nyelv jelentése közvetítő eszköz,nyelv.

Ez a nyelvhasználati változat,amely az 1887-ben kibocsátott eszperantó nyelv alapszókincsén alapszik,csupán néhány kiegészítő, módosító opcionális szabályt és egy szót tartalmaz az eredeti 16 alapszabályához (Fundamento) képest.

A módosító szabályok megalkotásakor figyelembe vettük a Zamenhof által is javasolt változtatásokat is,valamint azt, hogy a kiegészítő/módosító szabályok továbbra is lehetővé tegyék a hagyományos eszperantó szerint írt szövegek olvashatóságát,értelmezhetőségét. Úgyszintén a hagyományos szabályzattal is olvashatóak,értelmezhetőek az új kiegészítő/módosító szabályokkal írt szövegek.

Horváth Róbert

Ábécé-kiejtés-hangsúly

A periló ábécé:

Aa,Bb,Cc,Cx cx,Dd,Ee,Ff,Gg,Gx gx,Hh,Ii,Jj,Jx jx,Kk,Ll,Mm,Nn,Oo,Pp,Rr,Ss,Sx sx,Tt,Uu,Vv,Zz

A periló ábécé 26 betűből áll. Az eszperantóban lévő Hx hx, és Ux ux betűk nem használatosak.A hx betűt h-nak vagy k-nak ejtjük írjuk eredetileg ch-nak monarchia ejtése van. A ux betű pedig teljesen felesleges az Europo szavakban így írjuk,a dupla w is használatos erre.

A következő betűket így ejtjük:

cx- magyar cs

gx-magyar dzs

jx-magyar zs

sx-magyar s

s- magyar sz

Az ö és ü betűk hiányoznak azok átírása oe vagy oi esetleg ue,ui történhet vagy a latin y eredetileg is ü betű volt. De írhatjuk egyszerűen pontok nélkül is.

A következő betűket így írhatjuk:

Tj a magyar ty Katja-Katya

Dj magyar gy Nadja-Nagya vagy Madjaro- magyar

Lj magyar ly palócos kiejtés Ljubljana j-szerű

Amint látjuk a betűket x-vel változtatjuk. Az ábécé mindig az perilóban –o végződést kap. Pl.:bo, co, cxo stb.

X betű a perilóban nincs. Az x-et használjuk a felüljelzés helyett. Abetűket felüljelzéssel látjuk el vagy x-vel.

A nyelvben az utolsó előtti szóra helyezzük a hangsúlyt.

Nac-i-a nacía

Az elválasztások tetszés szerintiek vagy a kötőjel szerintiek a külön szavak képzőknél,kötőjellel fordulnak elő.

a-cxe-ti vásárolni,le-gi olvasni,stb.

Az összetett szavaknál logx-ejo lakás, de még jobban is lehet, lehetőleg a szavak érthetőségét megőrizva. Log-e-jo stb.

2.La dua leciono-Második lecke

Személyes névmások-főnévi igenév és jelen idő

Mi legas,vi skribas, li kantas.Ni lernas,vi ka ili ludas. Sxi mangxas ka trinkas. Ni devas lerni, vi nur ludas. Gxi kusxas ka dormas.ili komencas lerni. Lerni signifas progresi.Mi ka vi lernas skribi, sxi komencas lerni kanti, ni progresas. Sxi laboras ka kantas.

A szavak végződése –i főnévi igenévben.A magyarban rövidebb alakban.

Legi-olvas, skribi- ír, kanti-énekel,lerni-tanul, ka-és, ludi-játszik, mangxi-eszik, trinki-iszik, devi-kell, nur-csak, kusxi -fekszik, dormi-alszik, komenci-kezdődik, signifi-jelent, progresi-halad, fejlődik, labori –dolgoz

Nyelvtan

mi-én ni-mi

vi-te,ön,maga vi-ti

li-ő-férfi ili-ők

sxi-ő-nő

gxi-ő,az-más,tárgy eszköz

A jelen időt –as kézővel képezzük. Minden számban és személyben egyforma,azonos. A személyes névmások használata fontos,mert ebből tudjuk meg a személyt. A tárgyas és alanyi ragozás egyforma. Nem különböztetjük meg.

Mi legas olvasok,olvasom mi ludas játszom mi skribas írok, írom

Vi legas olvasol,olvasod vi ludas játszol vi skribas írsz

Li legas olvas,ő olvas li ludas li skribas

Sxi legas sxi ludas sxi skribas

Gxi legas gxi ludas gxi skribas

Ni legas ni ludas ni skribas

Vi legas vi ludas vi skribas

Ili legas ili ludas ili skribas

3.La tria leciono-Harmadik lecke

Tagadás-kérdés-felszólítás-múlt idő

Sxi ne kantas, sxi ne dormas. Ku li skribas ka legas? Diru, ku vi volas mangxi? Ne sxtelu ka ne mensogu!Ili venu ka iru dormi! Ku vi ne sxatas ludi ka kanti?Ni lernu nagxi!Cxiu lernu nagxi!Sxi lernas ne kanti, sed danci.Mangxu ka trinku,se vi volas. Diru, ku vi venis ludi au studi. Ne mi kantas, kantas li.Auskultu! Li ne estas stulta, sed pigra.

Voli akar,sxteli lop,mensogi hazudik,veni jön,iri megy, sxati szeret, kedvel, nagxi úszik, danci táncol, cxiu mindenki, kiu ki, aki, au vagy, stulta buta, auskulti hallgat, pigra lusta, ku kérdősző vajon,-e,

A múlt idő jele –is

Mi ven-is.Jöttem.

Az eddigi különbségek közül perilóban a ka kötőszó a kaj helyett az eszperantóban és a ku a cxu helyett látható, tapasztalható.

4.La kvara leciono-Negyedik lecke

A főnév egyes és többes száma-határozott és határozatlan névelő-melléknév